BUKSZ

Szerdán egész délután Szijjártó Péter reakcióját vártam a reggeli GDP-adatra, és megpróbáltam kitalálni, a hős szóvivő hogyan fogja interpretálni a várakozásokat meghaladó gazdasági növekedésről szóló híreket. Annál is inkább, mert az inflációs adatnál épp amiatt dobta le az ékszíjat Péter agya, hogy nagyobb lett, mint várták. Hát tessék Péter, itt egy újabb váratlanul nagy adat – gondoltam, de ekkora hülyeségre még korábbi nyilatkozatainak színvonalát ismerve sem számítottam. Naiv vagyok, elismerem.

Ha valaki figyelte a Djuice indulása körüli nyilatkozatokat, már idejében elcsíphette, hogy a nagyot mondó imázsfilm hátterében sokkal kevésbé forradalmi lépések állnak, mint elsőre gondolnánk, de az Anders Jensen Telenor-vezérrel készült interjúról megint eszembe jutott: vajon van-e értelme hülyének nézni a 26 év alattiakat, csak azért, hogy jó nagy hírveréssel és marketingköltéssel elkülönítsünk egy kétséges megtérülésű, kizárólag a legkevésbé fizetőképes korosztályra alapozó üzletágat?

Alakul a dráma a görög gazdasági helyzet kapcsán, valamiféle külső segítség egyre inkább elkerülhetetlennek látszik. De vajon megérdemlik-e a görögök? Szükség van-e a megmentésükre? Mit tennénk, ha rajtunk állna a döntés?

Hihetetlen népszerűségnek örvendenek a pénzügyi világban a különféle blikkfangos betűszavak a BRIC felfedezése óta, de hiába vágyunk rá már régóta, hogy megalkothassuk a Portfolio.hu saját agyszüleményét, a PIGS-ről és a STUPID-ról alaposan lecsúsztunk, és más igazi lehetőség nem kínálkozott. Eddig. A görögök viszont feldobták jó magasra a labdát, így ünnepélyes keretek között létrehozhatjuk az EMEZ-t, azaz a feltörekvő eurózóna (emerging eurozone) országait tömörítő új piaci kategóriát. Stipistop, mi voltunk az elsők.

A róla elérhető nyilvános információk alapján Szijjártó Péter a Közgázon végzett, közgazdász diplomája van. Ettől még persze lehet olyan sötét, hogy az eső is mellé esik, de inkább arra tippelünk, hogy elvesztett valami hülye fogadást, ezért kénytelen egész estés, szélesvásznú hülyeségeket nyilatkozni (mondjuk azt is tudjuk róla, hogy soha életében egy korty alkoholt sem ivott, ami drámaian csökkenti a furcsa fogadásokban való részvétel valószínűségét).

Ilyet azért tényleg ritkán látunk a világ tőzsdéin: a kereskedés egyszerűen megfagyott az amerikai piacokon a mintasportolóból botrányhőssé degradálódott Tiger Woods „hivatalos bocsánatkérése” közben, amelyet a CNN és még a kifejezetten a pénzügyi világra specializálódott CNBC is élőben közvetített. Miközben mindenki Tigere szívhez szólóan ecsetelte saját bűneit és ostorozta vétkes lelkét, a CNBC-n jól látszott, ahogy a New York-i traderek tátott szájjal merednek a tévékre, a monitorok meg bánatosan villognak magukra hagyva.

A CNBC ráadásul a Dow Jones aktuális állását is kitette a képernyőre, ami először hülyeségnek tűnt, mert majd biztos Tiger Woods nyáladzására rántják meg a piacokat. Hát nem is. Most már tudjuk, hogy azért tették ki, hogy lássuk: alig kereskedik valaki a piacon. A szám szinte megfagyott, a 10,380 pont közelében billegő index alig tipegett néha ide-oda a „beszéd” alatt. Elképesztő, miközben mi egyszerűen képtelenek voltunk röhögés nélkül megállni az egész ostoba színjátékot, az Egyesült Államokban ez valódi, komoly, mindenkit érdeklő program volt (a CNN-en utána konkrétan elemezték a beszédet, mintha csak Obama szólalt volna fel).

Hősünk persze az első mondatokban elhangzott „selfish and irresponsible behaviour” után már csak ismételgette magát (csak dióhéjban: Tiger Woods elhitte magáról, hogy ő a világ ura, majd pedig csak azt nem tett magáévá,... nos, olyan nem volt, mindenkire rárepült, amíg a kedves neje arcon nem csapta egy golfütővel), de azért a tőzsdék szépen nyugiban végighallgatták. Tiger Woods megköszönte a figyelmet, és hirtelen mindenkinek leesett a tantusz, hogy talán kereskedni is kellene, ha már így nyitva van a tőzsde.

Sajnos indexekre perces bontású forgalomadatokat nem találtunk, de az egyik legforgalmasabb amerikai papír, az Apple is tökéletesen tükrözi a hülyeséget: amint Woods befejezte, a befektetők rátenyereltek a gombra, az egyperces forgalom pedig egy-két percre a szokásos sokszorosára ugrott.

És ami a legsúlyosabb az egészben: miközben eleinte az egész szerkesztőség csak lesett, hogy ez a baromság mit keres a CNBC-n élő közvetítésben, a végére mégis oda lyukadtunk ki, hogy mi is Tiger Woods-szal foglalkozunk. Alig várjuk már, hogy egyszer monjduk Schobert Norbi lélekbe markoló selypegése miatt megálljon az élet a BÉT-en, azt mi is élőben közvetítenénk, az tuti.

Itt van a kis Tigris nyilatkozata teljese egészében, zsebkendőt készíts be mindenképpen.

A kezdeti őrjöngések után nem túl sok szó esett a nyugdíjasokról a kampányban, még - igazán ütős - elszólásokat sem tudtam ezen a téren elcsípni, egészen a mai napig, amikor is egy szemkidüllesztős megszólalásra lettem figyelmes. Az MTI örvendeztetett meg egy nem hétköznapi Mesterházy Attila kijelentéssel, az MSZP miniszterelnök-jelöltje megkerülve a Facebook adta virtuális világot Budapesten szólalt fel több csapattársa társaságában.

Valami mintha elpattant volna ma délután az európai tőkepiacokon, 2-3 óra körül hirtelen minden zuhanni kezdett, pirosba borultak a világ tőzsdéi, közöttük a budapesti is. A világon végigsöprő pánik soha nem jó jel, de egyáltalán nem biztos, hogy lesz folytatás.

Ami már megtörtént, az viszont biztos, itt meg is írtuk:

Hirtelen zakó a piacokon! - 1000 pontot zuhant a BUX

Fertőző a görög átok, bajban már a portugálok

Node akkor most itt van a válság újabb hulláma? Vajon a Görögországról és Portugáliáról érkező hírek volt az a szikra, ami végül a fejünkre robbantja a plafont? Vagy csak az érzékeny lelkű befektetők múló szeszélyéről van szó? Mindkét verziót bele lehet látni az események alakulásába, de ha összefogunk, talán okosabbak leszünk. Szavazz, hogy szerinted mi jön most a világban!

Isteni jelet kaptunk az egyik hazai brókercég székház előtt...

Mégsem értékesítheti tovább az MTV a futball-vb közvetítési jogait – döntött váratlanul a közalapítványi kuratórium, miközben a szavazás eredményeképpen győztest kellett volna hirdetni a két esélyes pályázat, az RTL Klub-Chello és a Digi TV között. Hoppá, megint bekavar a gyomorforgató pártpolitika, de sztori ugyanaz, mint az ORTT esetében: mit várunk egy direkt pártkatonákból összetákolt testülettől, ha nem aktuális politikai taktikák menti döntést?

Jogos-e, hogy a BKV dolgozói időről időre megbénítják a város közlekedését? Egyáltalán megbénítják-e, vagy mindenki megvonja a vállát, és gond nélkül megoldja a megoldhatatlant, és a szokásos időben beér a munkahelyére? Szavazz!

Végem van. Sakk-matt, a nagyszájú újságírógyereket, sőt, a „névtelenségbe burkolózó bloggert” bedarálta a politika, a kormányszóvivő nyilatkozatában már szó szerint idéz a posztomból. Illetve dehogy idéz, sajátjaként használja a szavaimat, szóval menthetetlenül kormánybérenc lettem, pedig nem is kaptam érte pénzt, de tényleg. (A képet a blikk.hu-ról idéztem.)

Navracsics Tibor olyan egetverő hülyeségek egész garmadáját szabadította ránk, hogy menten felrázott a politikai pankráció szemlélőiként ránk telepedett súlyos apátiából, feledtetve az előre kiszámított műpofonok és számolatlanul zuhogó kamutalálatok lehangoló unalmát.

Röviden a lényeg: a magánnyugdíjpénztárak átalakítása alkotmányellenes, mert tulajdonosokból ügyfeleket csinál, és ezzel súlyos károkat okoz a Zembereknek. Az alkotmányossági kártya kijátszása teljesen várható volt, ráadásul ha a törvény betűjét olyan közelről nézzük, hogy szinte beleszédülünk, akkor ez a probléma a nyugdíjpénztári rendszer átalakításának valós korlátjának is tűnhet. Pedig nem az, ezt nyilván Navracsics Tibor is tudja.

Forrás: Fidesz.hu

Egy kókadt péntek délután üdítően hat az abszurd humor, a mai adagot váratlan helyen, a PSZÁF honlapján találjuk Internet Biztonsági Tanulmány címmel. Az írást a felügyelet rendelte meg, fizetett is érte, de úgy tűnik, csak papíron kapta meg, ezért az egészet szépen, bár kissé ferdén beszkennelték, és egy pompás, szerkeszthetetlen, kereshetetlen, használhatatlan, ellenben 30 megás pdf-ben ki is biggyesztették az oldalra. 2009-ben. Egy internethasználatról szóló tanulmányt.

Muszáj volt elkölteni a keretet

Ha a magyarok túlnyomó többsége hallani sem akar a H1N1 vakcináról, akkor hogyan merülhet fel, hogy esetleg túl kevés oltóanyag jut a patikákba? Vajon a minket a történelem viharaiban oly sokszor remekül a mindenkori ellenkező irányba kormányzó szilaj szittya magyar virtus, esetleg gazdasági racionalitás vagy perdöntő bizonyítékok táplálják az ellenérzéseinket a vakcinával szemben? Egyáltalán, tényleg nem akarja szinte senki sem beoltatni magát?

Megannyi érdekes kérdés, amire egyetlen apró, de annál koncentráltabb felméréssel igyekeztünk tegnap választ találni a Portfolio.hu olvasóinak körében. Az eredmény elgondolkodtató, ugyan az oltást megtagadók aránya közel nem olyan elsöprően nagy, mint a GfK felmérésében, de mindenesetre az ellenállás kézzelfogható.

A magyar piac legkóklerebb brókercége, a Capital Partners a Tékozló Homár legszebb találatait idéző közleményt jutatott el hozzánk. A szöveg előtt értetlenül állunk, az iromány ugyanis a kínai "DVD-játékosok" használati útmutatójának stílusában vezeti be a pórul járt olvasókat az ellenséges felvásárlások világába, úgyhogy végre egy pénzügyi témájú közlemény, amit a Portfolio.hu szerkesztőségéből egy árva lélek sem ért!

A témát pontosan nem tudjuk, csak sejthetjük, mert a szöveget kereskedelmi mennyiségű Becherowka Becherovka elfogyasztása nélkül szinte lehetetlen dekódolni (és hát mégiscsak hétfő van), miután az eredetileg feltehetően cseh nyelven írott közlemény kizárólag tréfás kedvű fordítóalgoritmusok révén, emberi beavatkozás nélkül nyerte el álmagyar formáját. Az RPPR Kommunikációs Tanácsadó Kft. ügyvezetője viszont bravúros módon még saját nevét is hajlandó volt a közleményhez adni.

Ezen túl kizárólag akciótársaságokban, felvásárlási kínálatokban és részvénypiaci analitikus mérnökökben vagyunk hajlandóak gondolkodni, de előtte még teszünk egy utolsó kétségbeesett kísérletet, hogy értelmezzük az értelmezhetetlent. Következzenek hát a legviccesebb részek! (Minden hülyeséget képtelenség kiemelni, vállalkozó kedvű olvasóink itt elérhetik a teljes szöveget, de biztos, ami biztos,a Világgazdaság is feltette, nyilván csak hogy megőrizhessék az utókor számára).

Ilyen szerintem nincs is, és csak hallucinálom, hogy a BKV teljes kommunikációs csapata áll egy pofonfa alatt, bámul felfelé és fogcsikorgatva rázza, csak rázza, csak rázza, amíg a nyakába nem szakad az egész. Mint amikor a Die Hard 3.-ban John McClane kiáll egy „I Hate Niggers” táblával Harlem kellős közepére. Külső szemlélőként egyszerűen hihetetlen, hogy valaki ennyire hülye legyen.

Míg a fesztivál az utóbbi két évben büszkén hirdette, üzleti alapon oldja meg a szervezést, idén megint a Miniszterelnöki Hivatalhoz fordultak, hogy támogatást kapjanak a központi költségvetésből. Az egész költség öt százalékát kérik az államtól: az idei költségvetés várhatóan 2,7 milliárd forint környékén lesz, azaz körülbelül 135 millió forintot várnak – írta az index cikke. Pontosan miért is kellene kell állami pénzből támogatni a szigetet? Miért nem lélegeztetőgépre költjük a pénzt?

Értjük mi a logikát, ami Sziget állami támogatásának kérdése mögött állhat. 135 millió forintért cserébe az állam hatalmas mértékű adóbevételre tesz szert, jönnek a külföldiek, jönnek a turisták. Mi az az 135 millió forint, a potenciális állami bevétel mellett? Ugyanakkor a másik oldalról nézve, miért is adna az állam pénzt, ha az adóbevétel 95%-a így is úgy is biztosan megvan. A Sziget lassan egy 20 éves üzleti vállalkozás, amelyben egy tőzsdei cég is látott fantáziát és megvette egy részét. Az idei év biztos nehéz lesz. Gyenge forint, gyenge szponzoráció, még azt is elhisszük nullszaldósból hirtelen váltással az év üzletemberévé avanzsált Gerendai Károlynak, hogy idén veszteséges lehet a biznisz, ha szerencsétlenül alakulnak a körülmények. Ez egy üzleti vállalkozás, elképzelhető, hogy idén veszteség lesz, de azért csinálják, mert úgy látják, hosszú távon is van benne profit. Ha úgy látják, hogy rossz, akkor hagyják abba (a piaci rést úgyis betölti valaki más), de ne állami pénzért kuncsorogjanak. Magyarországon sok ezer, tízezer olyan vállalkozás van, amely számára 2009 lényegesen rosszabb lesz, mint 2008. Embereket kell elküldeni, veszteségesek lesznek, de nem kapnak dedikáltan pénzt az államtól, az év üzletembere által vezetett Szigettel miért kellene kivételezni. Bár lehet, hogy Magyarországon ezt a címet is úgy adják, hogy kell hozzá jó állami kapcsolat, hiszen Demján Sándor is most kapott 25 milliárdot az orosz lottóbizniszre. Félreértés ne essék, nagyon szeretem a Szigetet, alapból vagyok az állami támogatások ellen, mert torzítják a versenyt és az egész gazdaságot.

Arra nem is merek gondolni, hogy az állami támogatás kérése és a Sziget Econetnek történő eladása között összefüggés van. Az Econet több részletben veszi a Szigetet, maga az adásvétel és az ár is jelentős mértékben függhet az eredményességtől (több éves tranzakciók esetében valamelyik eredménysor szorzásával állapítják meg az árat), az állami 135 millió forint ebben nagy szerepet játszhat.

Szóval ne kapjon a Sziget 135 milliót, főleg olyankor nem, amikor megszorításokról, munkanélküliségről és egyre fokozódó mélyszegénységtől szól a történet, s ez nem populizmus. A 135 millió nem túl sok az államnak, de sok kicsi sokra megy és a Sziget léte sem ezen az 5%-on múlik.
 

Gondolom sokan emlékszenek még arra, amikor Deutsch Tomi tüntetett a csehszlovák demokráciáért. Most a kormány leváltása kapcsán a csehek bebizonyították, hogy ott működik a demokrácia és a korrupcióellenesség, miközben nálunk ilyen elő sem fordulhat, kultúránk teljesen kizárja.

Mi a cseh történet és miért nem hasonlít a magyarra? Csehországban Topolanek, a cseh miniszterelnök kiélezett parlamenti erőviszonyok mellett került kisebbségi kormányban. A kisebbségi kormányzás ott is úgy működött, hogy bizony plusz szavazatok kellettek a függetlenektől. Történt egy szép napon, hogy az egyik ellenzéki képviselő nagyon csúnya bajba került, s támogatásáról biztosította a kormányt, ha segítenek elsimítani ügyét.

Innentől azonban elválik a magyar mintától a történet. A cseh közszolgálati TV, hozzájutott az infóhoz, tényfeltáró anyagot készített, amire a miniszterelnök környezete beparázott. Egyik tanácsadója pénzt ajánlott a riporternek, aki ezt rögzítette, s mehetett is az adás. A bukás elkerülhetetlen volt, pár kormánypárti képviselő sem szavazott bizalmat a kormányfőnek.

Kérdem én, Magyarországon mikor fordulhatna elő hasonló. Nem akarok fantáziálni, hogy egy kisebbségi kormány milyen háttéralkukon keresztül biztosíthatja hatalmát, de hogy erről a magyar média hallgat az biztos.

Ha történne egy ilyen eset, alapvetően 4 ponton bukhatna meg a sztori:
1) a közszolgáltati TV-nek eszébe sem jutna feldolgozni
2) ha feldolgozná, elég lenne egy központi ukáz, hogy ne adják le
3) ha leadnák és kitörne a közbotrány, abba nem bukna bele egy miniszterelnök sem
4) Magyarországon az MSZP-s képviselők, akkor sem szavaznának meg egy előrehozott választást, ha kiderülne, hogy a jelenlegi kormány legfőbb szórakozása, hogy eljátssza pókeren a devizatartalékot.

Az után 20 évvel, hogy lesajnáltuk szegény csehszlovákokat, el lehet mondani, hogy Csehország nem csak a gazdaság, hanem a közerkölcs területén is magasan lehagyta Magyarországot.

Hősünk felett alkoholgőzős mámorában átlép a történelem, de eközben a nadrágszárán óvatlanul bekukkantva rémülten veszi tudomásul, hogy nincs rajta alsónadrág. Visszaájul, hogy aztán csak órákkal a "Nagy Lemondás" után eszméljen rá, hogy mennyire fáj a feje, és éhes is. Menten mozgásba lendül a Mozgásban Nem Lévő Ország fővárosában, és jól érzi magát. A helyzet ettől persze még szar.

Nem hittem volna, hogy Gyurcsánynak egyszer igaza lesz. Miniszterelnökünk pár évvel ezelőtt azt üzente a magyar vállalkozásoknak; el lehet menni ebből az országból. Aki hallgatott rá, az jól járt.

Már az ominózus kijelentés előtt is megindul egyes magyar cégek áttelepülése Szlovákiába, illetve egyes bevételi és költségelemek átcsoportosítása. A kedvezőbb adókulcsok, a vállalkozásbarát környezet és az Áfa mentesség (EU-ban országok közötti forgalomban számla nettóban megy) számos előnnyel kecsegtetett. Aki kellően undorodott attól, ami itthon folyik, túlment a fiktív cég szerepkörén, és valós tevékenységgel ruházta fel leánycégét. Most ez nagyon jó döntésnek számít. Lehet, hogy célszerűbb a szlovák cégben tovább nyomni a bizniszt, mint a magyarban.

Gondoljunk csak bele, hogy milyen rossz Magyarország nemzetközi megítélése. Obama már velünk példálózik, a Financial Times-on meg mi vagyunk a napi rémhír, kb. olyan mint a Blikkben a napi csöcsös csaj . Vannak olyanok, akik külföldi ügyfeleik esetében már nem mondják, hogy Magyarországról telefonálnak. Szarban vannak a Zoltánok, Attilák, Hunorok, (meg persze a Ferik is) az járt jól, aki a Pamela vagy a Kevin nevet kapta a keresztségben. Ebből szempontból már sokkal jobban néz ki egy Komarno-i névjegykártya (igen, így szlovákul), mint az, hogy Budapest. (Milyen jó volt még, amikor Bukaresttel kevertek bennünket, s nem tudták hol vagyunk).

Mindenesetre egy jó kis biztos szlovák háttér sokat érhet mostanában. Ott még kaphat a cégünk bankhitelt, a külföldi partnerek szóba állnak velünk, nem érdekel minket az árfolyamkockázat. Cserébe még azt is megtanuljuk, hogy kell szlovákul mondani a sztrapacskát, s ráadásul a módunkban áll, hogy a túlságosan magyar Lajos keresztnevünket a hasonlóan ronda, de mégsem magyar hangzású Ludovic-ra cseréljük. .

Köszönjük Ferenc, hogy időben megmutattad nekünk a kivezető utat.

Október 13-án született az alábbi írás, mely manapság minden eddiginél aktuálisabb, így érdemesnek tartottam ismét megjelentetni.

„Mit csináljak? 50%-os bukóban vagyok. Tovább tud még esni?”
„Egy részvényem sincs 5 éve, mikor kell beszállni?”
„Olyan olcsó, hogy nem bírom ki…” - ilyen és ehhez hasonló, kétségbeesett, reménykedő, spekuláló telefonhívásokat kapok barátoktól, rokonoktól az elmúlt hetekben. A drámai tőzsdei események jelentős viharokat kavartak, mindenki tudni szeretné a TUTIT. A sok kérdés hatására úgy döntöttem, hogy összeírok néhány személyes tanulságot az elmúlt 13 év tapasztalatai alapján.

1., Tovább eshet? IGEN

Nem is kell elolvasni az Index cikkét ahhoz, hogy rájöjjünk, az elmúlt egy-két hétben durván elszaporodtak a bankrablások országszerte, főként a fővárosban. Volt itt mindenféle akció, áldozatul esett több bank fiókja és pénzszállító autó is az elmúlt hetekben, fegyveres hőbörgéssel és túszejtéssel, szóval zajlik az élet. Véletlenről van vajon szó, vagy egyébként is történik ennyi hasonló bűncselekmény csak a média most rákapott, vagy pedig tényleg itt van már a kétségbeesett megélhetési rablások korszaka?

Bár az Indexnek nyilatkozó biztonsági szakértő is elismerik hogy a mostanihoz hasonló gazdasági helyzetben sokkal nagyobb a valószínűsége az ilyen bűncselekmények elszaporodásának, de a BUKSZ Blog stábja ennél sokkal hitelesebb forrásokból dolgozik.

Van itt egy nagyon érdekes hír a mai napról: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz a korábban ÁPV néven ismert jelenlegi MNV Zrt. tegnap tartott egy aukciót, ahol még állami tulajdonban maradt részvénycsomagokat értékesített.

Ezen az árverésen a szintén állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek (MVM) megvette az államtól a Mátrai Erőmű 0.6%-os részvénycsomagját 340 millió forintért, ezzel a korábban 25.5%-os részesedése 26.1%-ra duzzadt.