A már az európai bankszektorban is megjelenő krízis miatt érdemes megnéznünk, hogy a befektetéseinket mikor és hogyan láthatjuk viszont, ha az intézmény ,ahol a megtakarításunkat tartottuk tönkremegy. A hazai piacon egyelőre nem látszódnak ilyen jelek, de a törvényi szabályozás alapján a legrosszabb esetben kilenc és fél hónapot kell várniuk a befektetőknek a pénzük kézhezvételéhez.

Magyarországon 3 intézmény is gondoskodik a betétesek, a befektetők, illetve a járulékfizetők védelméről, illetve kártalanításáról: az OBA, a Beva és a PGA.

Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)

Az OBA tagja kötelező jelleggel minden olyan hazai hitelintézet, amely rendelkezik betétgyűjtési tevékenységre vonatkozó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedéllyel. Az OBA kártalanítást csak a névre szóló betétek (2001. december 19. óta egyébként már csak ilyet lehet nyitni), valamint a 2003. január 1. után kibocsátott banki kötvények, és letéti jegyek után fizet, abban az esetben, ha a hitelintézet fizetésképtelenné válik, azaz a betét befagy (értsd: a bank nem tud az esedékességet öt napon belül a fizetési kötelezettségének eleget tenni).

Egy esetleges betét befagyást követõ kártalanítási eljárás során a 10 %-os önrész a következõ módon érvényesül: az OBA által fizetett kártalanítás mértéke 1 millió forintig 100 százalék, az 1 millió forint összeghatár feletti betétrészre pedig csak a 90 százalék, de maximum személyenként és hitelintézetenként hatmillió forint (ha több banknál is van megtakarításom, akkor mindegyikre külön-külön érvényes a hatmillió forintos értékhatár).

A tõkepiaci törvény szerint a betét befagyasztásától számított tizenöt napon belül meg kell kezdeni a befektetõk számára a kártalanítást, és maximum három hónapos határidõvel be is fejezi az OBA a kifizetéseket, azonban az alap a PSZÁF-tõl két esetben kérheti, hogy alkalmanként maximum három hónappal hosszabbítsa meg a kifizetési idõt. Legrosszabb esetben tehát akár 9 és fél hónapot is kell várnia az ügyfélnek, hogy hozzájusson a betétjéhez.

A betétbiztosítás nem csupán forintbetétekre, hanem euróban, vagy az OECD bármely tagállamának törvényes fizetőeszközében elhelyezett betéteire vonatkozik. A kártalanítás egyébként kiterjed a tőkeösszegen felül a nem tőkésített - nem jóváírt - kamatokra is.

A betétbiztosítás költségeit nem a betétesek fizetik, hanem azt alapvetően hitelintézetek befizetései fedezik, de szükség esetén az OBA hitelt is felvehet, melyre az állam vállal garanciát. A 2005-ös év során a tagok összes befizetése elérte az 1,578,474,795 forintot.

Befektető-védelmi Alap (BEVA)

1997. április 14. óta működik hazánkban egy befektető-védelmi intézmény is, a Befektető-védelmi Alap (Beva). A Beva - mely ugyanolyan kártalanítási intézmény, mint az OBA - célja mérsékelni azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy valamely Beva tag nem képes kiadni a befektetők jogos követeléseit (értékpapírt, vagy pénzt).

Kártalanítást a Beva azon befektetők számára nyújt, melyek valamely Beva-taggal az úgynevezett biztosított tevékenységek körében valamelyik tevékenységre érvényes szerződést kötöttek.

A Beva által nyújtott biztosítás a bizományosi, kereskedelmi, portfoliókezelési, értékpapír letéti õrzési, illetve letétkezelési, ügyfélszámla vezetési és értékpapír-számlavezetési tevékenység körében megkötött szerzõdésekre terjed ki.

A kártalanítás felsõ összeghatára az évek során fokozatosan emelkedett, 2008. január 1-jétõl pedig 6 M Ft a meghatározott plafon (személyenként és egy tagszervezetnél összevontan, tehát ha egy ügyfélnek több intézménynél is van számlája, akkor a Beva minden egyes intézménynél külön-külön 6 millió forintig biztosítja az ügyfelet). A kártalanítás mértéke az OBA-hoz hasonlóan 1 M Ft-ig 100%-os, az afeletti összegre pedig 90%.

A kártalanítások kifizetéséhez szükséges forrásai a Beva-nak a tagintézetek csatlakozási és éves díjaiból, valamint rendkívüli befizetéseibõl, a vagyonkezelés hozamából, felvett kölcsönbõl és a felügyeleti bírság törvényben meghatározott részébõl származik. Azonban egy nemrég készült Állami Számvevõszék jelentése szerint a Beva általában az állami garancia mellett felvett hitelekkel tudta csak a kártalanítási kötelezettségeit teljesíteni, ami egy nagyobb bankcsõd esetén hatalmas veszteséget okozhat a Bevának és így a magyar államnak is.

Ezetúl a tõkepiaci törvény szerint csak akkor kell fizetnie a Bevának, ha a bíróság elrendeli a tag felszámolását. A törvény szerint a befektetõnek kell a kártalanítási igényét benyújtania (a bírósági határozatot követõ tizenöt napon belül köteles az alap errõl a befektetõket tájékoztatni), a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles az alap elbírálni a befektetõ kérvényét. Jogos kérvény esetén maximum három hónap áll az alap rendelkezésére a kifizetésre, ami maximum egyszer három hónappal meghosszabbítható, ami azt jelenti, hogy legrosszabb esetben kilenc és fél hónapon belül juthat csak hozzá a befektetõ a pénzéhez.

Pénztárak Garancia Alapja (PGA)

Az 1997. évi LXXXII. Törvény hozta létre a Pénztárak Garancia Alapját (PGA), amely a magánnyugdíjpénztárakba járulékot, illetve tagdíjat fizetők megtakarításainak bizonyos káreseményei ellen hivatott védelmet nyújtani, hasonló módon, mint az OBA és Beva.

A PGA tagjai tehát a magánnyugdíjpénztárak, akik garanciadíjat fizetnek. Ebből garanciális kifizetésre kerül sor, amennyiben a pénztári követelés befagy, azaz a jogos kifizetési igényt a pénztár annak az esedékességétől számított öt napon belül nem teljesíti. A PGA-nál azonban nincsen maximális összeg, sem önrész, ami azt jelenti, hogy az összes megtakarítás és annak hozamai garanciavédelem alá tartoznak, az állami kötségvetés vállal garanciát rájuk.

A garanciafizetést (az OBA-hoz és Bevához hasonlóan) a tagdíjon felül rendkívüli díjfizetés és hitelfelvétel fedezi. A biztosítás nem vonatkozik sem az önkéntes nyugdíjpénztárakra, sem egyéb társadalombiztosítási intézményekre.