Napok óta parázs vita folyik a tőkepiaci szereplők körében arról hogy van-e értelme betiltani a pénzügyi szektor szereplőinek - illetve egyes nem pénzügyi társaságok - részvényeinek shortolását, illetve a nem pénzügyi részvények esetében véget vetni az ún. naked short eladásnak.

Mi az shortolás?

A shortolás annyit jelent, hogy az árfolyam esésére számító befektető kölcsönveszi az adott cég részvényeit egy másik befektetőtől, azokat eladja a piacon, majd alacsonyabb árfolyamon visszavásárolja a papírokat, és a kölcsönvett részvényeket visszaadja a tulajdonosnak. Az esésre számító befektető így nyereségre tehet szert, hiszen alacsonyabb árfolyamon vásárol, mint elad, időben azonban a két ügylet felcserélődik a normál (long) ügylethez képest. A naked (fedezetlen) short lényege pedig, hogy a részvényeket nem kell kölcsönkérni azok eladásához, ami jelentősen megkönnyíti a spekulánsok dolgát.

Az elmúlt napokban számos országban (USA, Nagy Britannia, Írország, Franciaország, Belgium, Németország, Olaszország, Ausztrália, Tajvan, stb.) ezeknek az árfolyam zuhanásra spekuláló ügyleteknek vetettek véget részlegesen, illetve a pénzügyi szektor cégeinek esetében teljes egészében.

De vajon van-e értelme a shortolás betiltásának?

Egyrészről nem, hiszen:

- a spekulánsok ezen csoportja – akárcsak a spekulánsok általában – javítják a piacok likviditását, ami természetesen csökkenti a részvénypiacok kockázatát;
- a tiltások nem is feltétlenül jelentik a zuhanás végét, amint azt láthattuk az elmúlt napokban is;
- számos intézményi befektető (jellemzően hedge fundok) üzleti stratégiájának része a sort pozíciók felvétele;
- ezen kívül felmerül a kérdés, hogy akkor a long pozíciók (először vétel, majd eladás) felvételét miért nem tiltják be, hiszen pozitív irányban is hatalmas kilengéseket produkálhatnak a piacok.

Mindezen okok ellenére a jelenlegi pénzügyi, illetve legfőképpen bizalmi válságban véleményünk szerint mindenképpen van értelme a shortolás korlátozásának. Több jelentős bankcsőd, illetve csődközeli helyzet (pl. Freddie Mac, Fannie Mae, Lehman Brothers) esetében ugyanis a shortra játszó befektetők igen komoly mértékben hozzájárultak a pénzintézetek összeomlásához csupán azzal, hogy a részvényeket shortolták. Ennek oka éppen az a globális bizalmi válság, mely odáig fajult, hogy a földbe döngölt részvény árfolyammal rendelkező pénzügyi társaságokkal egyre kevésbé hajlandóak a partnerek üzleteket kötni. A zuhanó részvény árfolyamokkal rendelkező társaságok ugyanis egyre kevésbé képesek friss tőkét bevonni (az év elején még lelkes ázsiai és közel-keleti befektetők manapság már nem tolonganak), mely a likviditás biztosításához elengedhetetlen. Mivel a tőkebevonás lehetősége, illetve esélye csökken, ezen cégeket a hitelminősítők leminősítése fenyegeti, ami tovább fokozza a csőd veszélyét, mely további részvény árfolyam zuhanást indukál, hiszen a likviditás még inkább veszélybe kerül. Ez a spirál addig folytatódik, míg a társaság csődbe nem menekül (pl. Lehman), vagy az állam meg nem menti (pl. Bear Stearns, Freddie Mac, Fannie Mae).

Több olyan konkrét esetről értesültünk globális szereplők esetében, amikor egy pénzintézetnél már jóval a partner csődbe menekülését megelőzően megtiltották az üzletkötést a bajba került féllel – természetesen mindezt informális csatornákon keresztül tették. Mindez szintén fokozta a bajba került bank likviditását, s növelte a csőd esélyét.

Kik nyertek a bulin?

Azok a nagy short pozíciókkal rendelkező intézményi befektetők pedig, melyek árfolyam nyereséget értek el a részvények árfolyamának zuhanásán, még a kötvényeken is nyertek azon esetekben, ahol az Egyesült Államok mentőövet dobott a cégeknek, hiszen ezekben az esetekben (pl. Freddie Mac, Fannie Mae) a kötvények az állam tulajdonrész szerzése után szárnyalásnak indultak, míg a részvények tovább zuhantak. Természetesen kivételek is akadtak, a Lehman Brothers esetében például a csődvédelem nyomán a kötvényeken buktak a befektetők, a részvények shortolásával azonban kompenzálhatták ezt a veszteséget.

A befektetési stratégia tehát egyszerű: add el a részvényt, vedd meg a kötvényt, s ha ezt egy olyan pénzügyi cég esetében játszod meg, mely túl nagy ahhoz, hogy az állam hagyja bedőlni, nem fogsz bukni az ügyleten.

Az teljesen egyértelmű, hogy kizárólag a shortra játszó befektetőket butaság lenne okolni a történtekért, hiszen annak oka elsősorban a szabályozási hiányosságokban keresendő, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben az árfolyam esésre játszó befektetők komoly veszélyt jelenthetnek a pénzügyi rendszerre.