„Mit csináljak? 50%-os bukóban vagyok. Tovább tud még esni?”
„Egy részvényem sincs 5 éve, mikor kell beszállni?”
„Olyan olcsó, hogy nem bírom ki…” - ilyen és ehhez hasonló, kétségbeesett, reménykedő, spekuláló telefonhívásokat kapok barátoktól, rokonoktól az elmúlt hetekben. A drámai tőzsdei események jelentős viharokat kavartak, mindenki tudni szeretné a TUTIT. A sok kérdés hatására úgy döntöttem, hogy összeírok néhány személyes tanulságot az elmúlt 13 év tapasztalatai alapján.

1., Tovább eshet? IGEN
Aki bármelyik pillanatban elhiszi, hogy a piac nem eshet tovább, nagyon komoly, véres veszteségeket fog elszenvedni. Vegyünk egy grafikont 1997-ből, 1998-ból, 2000-ből, 2001-ből, vagy akár most már 2008-ból, mely 90%-os csökkenést mutat. Lapozzunk vissza egy kicsit az időben. Látjuk azt a pontot, ahol még csak 80%-os volt a visszaesés? Nos, onnan még 50%-ot zuhant a papír, s így ért el a 90%-os zakót a kiinduláshoz viszonyítva…
90% után is tovább tud esni? Igen. Nem ismerek olyan árfolyamszintet, aminél nem tud tovább esni a papír…

2., A remény hal meg utoljára?
Így van. Olyannyira, hogy saját halála előtt kinyírja a teljes vagyonunkat… Klasszikus befektetői hiba, hogy nem merünk szembenézni a tényekkel: a piac megváltozott, nem érvényesek azok a feltételezések, melyek miatt megvettem a részvényt. Ha elfordulunk és dacosan mondogatjuk, hogy „akkor is igazam van”, nincs menekvés a további veszteségek elől. (Emlékszik még valaki 2000 tavaszára, amikor Matáv árfolyama 2600 Ft volt?)

3., Eladni veszteséggel
A fenti két pont egyenes következménye, hogy el kell tudni adni veszteséggel is a részvényeinket. Nagyon nehéz 20-30%-os bukóban kiszállni, de borzasztó nyugalmat ad a későbbiekben egy további 30%-os esés elkerülése esetén.
Nem hátra kell néznünk (mennyit vesztettünk), hanem előre (tovább eshet a piac? van jobb befektetés mint a meglévő részvényeim?).

4., Mit tehetünk vagdalkozó piacon?
Az árfolyam ingadozások jelentős megugrásánál (lásd BUX napi átlagos elmozdulása 80-150 pontról 800-1000 pontra emelkedik) egy átlagos befektető számára alapszabály, hogy csökkenteni kell a pozíció méretét. Ugyanakkora befektetés fenntartásával ugyanis a felvállalt kockázat (potenciális veszteség) 8-10-szeresére nő és nagyon hamar leforrázhatjuk magunkat.
Természetesen önértékelésünk legkisebb csorbulása nélkül beismerhetjük azt is, hogy fogalmunk sincs mi fog történni (mert bármi megtörténhet) és félre állunk, kívülről nézzük az eseményeket, majd a piaci körülmények normalizálódása után újra megtesszük tétjeinket.
A befektetési kényszer alól ugyanakkor pszichésen a legtapasztaltabbak se nagyon tudnak menekülni, ekkor nem marad más a józan ész szerint, mint legfeljebb a befektethető tőke 10%-val fenntartani a mindennapokhoz szükséges személyes adrenalin szintet.

5., Fundamentumok: voltak, lesznek, de mégis mi?
Alapvetően a fundamentális irányzathoz tartozom, azaz szeretek profit termelő képesség alapján befektetni egy-egy cégbe. A legnagyobb kockázat azonban, ha egy-egy vállalat, vagy iparág alapvető átrendeződését túl későn vesszük észre. Az árfolyam előbb fog hatalmasat zuhanni és csak utána jelenik meg az elemzői várakozásokban az a tény, hogy 30%-kal alacsonyabb lehet a cégünk profitja. Ami a múltban igaz volt (18-as átlagos P/E érték egy szektorban: lásd Rába-Nabi-Mezőgép 1998-1999) az a jövőben nagyon könnyen megváltozhat (pl. 9-10-es átlagos P/E szintre: lásd az említett hármast 2002-2004 között).
Az értékek relativitására álljon itt egy egyszerű példa: ma az utolsó független magyar gyógyszergyár, a Richter többet ér mint a világ második legnagyobb autógyártója, a General Motors…

6., A profit és a veszteség is a tiéd, ne higgy senkinek
Le kellene számolni azzal a téveszmével, hogy egyes befektetők, az űn. PROFIK TUDJÁK mi a tuti befektetés. Ne sértsünk meg senkit a magyar piacon, így hozzunk egy nemzetközi példát: Soros György július-augusztusban fektetett be nagyobb összegben a szeptemberben csődbe ment Lehman Brothers-be.

Legyen emberünk magánbefektetőkkel, vagy intézményi befektetőkkel foglalkozó bróker. Úgy gondolod, hogy minden nap a munkahelyén dolgozna az ügyfelek kiszolgálásáért, ha tudná minden pillanatba mi a tévedhetetlen befektetés? Nem, ezen esetben a Maldív Szigetekről tenné meg befektetési tétjeit két koktél elfogyasztása között. És ebből adódóan nagyon nehéz lenne befektetési tanácsot kérni tőle.

A profit és a veszteség is a tiéd. A befektetési döntést neked kell meghozni. Amíg képes vagy másokat okolni a veszteségedért, nem érdemes komolyabban tőzsdével foglalkoznod.

***** ***** *****

P.S. Minőségileg új a jelenleg tapasztalt válság. Értem ez alatt, hogy nincs olyan befektető a piacon, aki a globális pénzügyi rendszer egészét megrengető piaci válságot már megtapasztalt volna. A vége még nagyon messze van, így fokozottan érvényeseknek érzem a fent leírtakat.
 
És zárásként álljon itt fentiek alapján az örök aranyszabály:
A „TUTI” NEM LÉTEZIK, NE HIGGYÜNK BENNE ÉS NE IS KERESSÜK!

ÉRDEKEL A TŐZSDE? TANULJ MEG MINDENT, AMI A KERESEKEDÉSHEZ KELL!