A legkevésbé sem érdekelnek az olimpia eredményei, hogy hol állunk az éremtáblázaton (ugyanígy nem érdekel Románia, Szlovákia és Izrael sem, mielőtt még a Kárpátia Fan Club mozgásba lendülne), nem nézem a versenyeket, képtelen vagyok lerágni a körmeimet a szinkron műugrás középdöntőjén, és általában véve túllihegett dolognak tartom az egészet, az olimpiai eszméket pedig csak a bizniszre csorgatott cukormáznak. Van azonban egy érdekes aspektusa az idei játékoknak, amit persze ex ante már számtalanszor megtárgyaltak, ami miatt érdemes belepillantani a hírekbe: a Zolimpia, azaz a világ egyik legnagyobb biznisze éppen Kínában van.

Újabb támadás a kínai Hszincsiangban (2008. augusztus 9.)

Robbantások és lövöldözések Nyugat-Kínában (2008. augusztus 12.)

A támadást a kiszivárgott hírek szerint nem a kínai hatóságok követték el az ujgur autonóm területen, sőt, inkább a kínai rendőrök szenvednek az állandó atrocitásoktól. Az áldozatok száma nagyjából 30-40 lehet a kínai hírközlések szerint. Egyébként szerintem az ehhez hasonló villongások feltehetően mindennaposak a fejletlen nyugati területeken, de most a Kínára irányuló figyelemnek köszönhetően hallatszik ki a globális médiazajból a fegyverropogás. Cikk

Páncélos és katonák az olimpiai parkban (2008. augusztus 12.)

Egy rakás katona meg egy páncélos jármű az olimpiai parkban, persze teljesen ok nélkül, nagylelkű óvatosságból, és nem az ország egyik eldugott szegletében zajló véres rendcsinálás és az emiatt esetlegesen várható merényletek miatt.

Beismerték a kínaiak az üres padsorokat (2008. augusztus 12.)

Ez a legtréfásabb hír mind közül. A kínai hatóságok fenntartják maguknak a jogot, hogy elismerjék, vagy adott esetben ne ismerjék el, hogy vannak üres székek (egyébként az olimpiai játékok gyakorlatában teljesen megszokott módon). És az a néhány ezer ember, akinek nem üres a széke (i.e. ott van) ezt nem látja? A kínai hozzáállást egyébként jól érzékelteti, hogy semmi gáz, feltöltik a széksorokat önkéntesekkel, persze nem mind ugyanannak csapatnak szurkol, hanem elosztják őket, hogy jó legyen a hangulat. Meg a vágóképek a tévében. Cikk

Csak kísérővel lehet tudósítani a Tienanmen térről (2008. augusztus 5.)

A legnagyobb fejtörést a kínai hatóságoknak nyilvánvalóan a rengeteg imperialista firkász okozza, akik mindent látni akarnak, mindent fel akarnak venni, és általában annyi a gond velük (tegyük hozzá, hogy az amerikai televíziózás is a szemforgató öncenzúra szférikus magaságaiban szárnyal, csak ők mást tartanak kivágandónak egy közvetítésből). Persze nem tudom, hogy voltak-e fennakadások a közvetítésekben, de biztos vagyok benne, hogy a nyugati tévétársaságok közvetítővonalai el-elnémulnak, de ilyenkor a kínai M1 kamerái élükön a kínai Baló Györggyel azonnal „kisegítik” őket a megfelelő kép és hanganyaggal. Cikk

Biztosan lehetne még sorolni a híreket, de most éppen ezek szúrtak szemet. És akkror tibetezni egyáltalán nem tibeteztünk (na jó, egy kicsit: Tüntetőket vettek őrizetbe Pekingben), és az olimpiai láng világkörüli útja is jótékony anekdotává szelídült az emlékeinkben a turistavízummal utazó kínai rohamrendőrök által végigütlegelt tüntetőkkel és esetenként politikusokkal együtt. De szerintem akkor sem jó, hogy a modern világ egyik legfontosabb vattacukrát éppen Kína kínálgatja körbe, mert még szokásosnál is kellemetlenebb a mellékíze.